Parvovírus

Parvovírus (Parvovírusos bélgyulladás)

A parvovírus az egyik legfertőzőbb és legsúlyosabb vírusos betegség, amely a kutyákat érintheti. A kórokozó a Canine Parvovirus, amely rendkívül ellenálló a környezeti hatásokkal és a legtöbb fertőtlenítőszerrel szemben.

1. Hogyan terjed?

A fertőzés leggyakrabban fertőzött ürülékkel való közvetlen vagy közvetett érintkezés útján történik. Mivel a vírus hónapokig túlél a környezetben (cipőtalpon, ruházaton, gumiabroncsokon vagy a talajban), nem feltétlenül szükséges közvetlen érintkezés egy beteg kutyával a fertőzéshez.

2. Tipikus tünetek

A vírus elsősorban a gyorsan osztódó sejteket támadja meg a bélrendszerben és a csontvelőben. Jellemző tünetek:

• Súlyos hányás és bűzös, gyakran véres hasmenés.

• Erős folyadékvesztés (kiszáradás).

• Magas láz vagy (későbbi stádiumban) alacsony testhőmérséklet.

• Teljes bágyadtság, az étel és víz elutasítása.

• Sokkos állapot a folyadékvesztés vagy vérmérgezés (szepszis) miatt.

3. Diagnózis és kezelés

• Diagnózis: Az állatorvosnál elvégzett gyorsteszt (bélsárvizsgálat) általában perceken belül eredményt ad.

• Kezelés: A vírus ellen nincs közvetlen gyógyszer. A kezelés tüneti és intenzív orvosi ellátást igényel: infúzió, hányáscsillapítók, valamint antibiotikumok a másodlagos fertőzések megelőzésére.

• Prognózis: Kezelés nélkül a betegség gyakran halálos. Intenzív kórházi ápolás mellett azonban sok kutyának (különösen a felnőtt állatoknak) jó esélye van a felépülésre.

4. Megelőzés: Az egyetlen biztos védelem

A parvovírus elleni küzdelem legfontosabb eszköze a védőoltás.

1. Alapimmunizálás: A kölyökkutyák több oltásból álló sorozatot kapnak a stabil védettség kialakítása érdekében.

2. Emlékeztető oltások: A felnőtt kutyáknak rendszeres ismétlő oltásokra van szükségük az oltási könyvben előírtak szerint.